A hajóút a Bahamákról igen kellemesen alakult. Első este mindenki felöltözött a legelegánsabb ruhájába és megünnepeltük a főnökünk 40. házassági évfordulóját! Nem csak 40 év együtt, hanem több mint 40 év az OM-mel! Na, ez a nem semmi!!!
A második nap eseménytelenül telt, a harmadik nap viszont sűrű volt, egyik megbeszélésről másztam a másikra. Estefelé már kissé kókadt voltam, mikor azt vettem észre, hogy a hajó megállt és éppen engedik le az egyik mentőcsónakot. Gyakorlat - gondoltam, de azért kihoztam a kamerámat, hogy lefilmezzem. Azt csak később vettem észre, hogy nem csak crew ül a csónakban, hanem 1-2 staff is. (crew - a legénység tagja, képzett hajós (én is ide tartozom!), staff - csak személyzet). És akkor hirtelen hallottunk egy csobbanást! Meg még egyet! Mire észbekaptam, már rohantam is a szobámba, hogy felvegyem a fürdőruhámat! Nem minden nap van rá lehetőségünk, hogy a fedélzetről csobbanjunk.
Sajnos az ugrásomnak csak a végső stádiumát sikerült a hölgynek megörökíteni, akinek a kamerát a kezébe nyomtam. :( De hogy lássátok, miről is volt szó, itt van 1-2 kép másokról. Az úszkálás végén a mozgó kötéllétrán kellett felmászni. Hát, rendes izommunka, az biztos! A másik képen éppen Carolyn zuhan...
Az alsó képen talán látszik, ha rákattitva kinagyítjátok, hogy én vagyok jobbról az első, és a srác jobbról a 4. Philip, akinek a kezében egy víz alatti kamera volt. Próbált felvételeket készíteni, de nem nagyon sikerültek... :( Végkövetkeztetés? MEG KELL ISMÉTELNÜNK AZ EGÉSZ DÉLUTÁNT! haha

Keine Kommentare:
Kommentar veröffentlichen