Ételosztás Antiguán

Az egyik helyi minisztériumnak igen különös neve van: ministry of social transformation, vagyis a Szociális Átalakítás Minisztériuma - azt hiszem, otthon is elkélne egy hasonló iroda, na de ne politizáljunk! Lényeg, hogy ők minden szerdán kimennek egy központi helyre, ahol ételt osztanak a szegényeknek. Múlt héten egy kisebb csapattal a hajóról én is ellátogattam hozzájuk, különösen, mivel a helyi TV is kivonult.

A srácok a konyhában készítettek szendvicseket, azokat vittük ezekben a fehér zacsikban. Alighogy kiértünk a kapun, egy jólöltözött nő mobillal a kezében megkérdezte, hova visszük a könyveket. Mondtam, hogy ezek nem könyvek, hanem étel. Erre közölte, hogy éhes, adjak neki egyet. Mondtam, ha éhes, menjen, és vegyen magának, ezt azoknak készítettük, akiknek nincs rá pénzük. Válasz helyett odalépett hozzám és ki akart venni egy szenyát a zacskóból. - Nincs nálam pénz és éhes vagyok. Adj egyet! Na, erre bedurrantam, és elsétáltam tőle, a vállam felett hátravetve csak annyit tettem hozzá: nekem te nem tűnsz sem éhesnek (lássuk be, elég nagy darab volt a néni) sem rászorulónak! - azzal elhúztam onnan.

Kiértünk a térre, ahol a minisztériumi dolgozók már ellkeztek kipakolni, én meg beálltam segíteni közéjük. A többiek is körbejártak, osztották a szendvicseket meg beszélgettek az emberekkel. Az egyik lány hozta a gitárját és zenélt, amíg egy rasztabácsi fel nem bukkant a dobjával. Viszont sikerült egy igen jó pillanatban megörökíteni őt! :)

Kérdeztem, hogy éhes-e, mondta, hogy nem ezért jött ide, hanem a társaság miatt. Hiába, ezek a Kribi emberek igazán társaság kedvelők. :) Beszélgettem vele egy kicsit, bár az akcentusa miatt nem sokat értettem belőle. Egy mondatot biztosan jól értettem, mikor mondta, hogy ő most akkor rágyújt, ha nem baj. Mire? - akartam feltenni a hülye kérdést, de addigra már elő is vette a házilag sodort marihuanás cigit. Öööööööööööööööööööö. Erre nehéz mit mondani. :) A végén adtam neki is egy dobozban kaját meg egy keresztény könyvet. És hogy mindezt elhiggyétek nekem... íme a bizonyíték: