Búcsúparti

Hát eljött a pillanat. Ma este tartottunk egy búcsúbulit a hajón. Sokaknak ez a hajó volt az otthona 1, 2 évig, de akadt olyan is, aki 6-7 évig élt a hajón korábban. Mindannyian elbúcsúzni jöttek a hajótól, és még egy utolsó fényképet csinálni az étkezőről, a régi kabinról, a folyosókról, amelyhez oly sok emlék fűzi őket... Nem lehet könnyű nekik, bár valószínűleg én is így érezném, ha még az utolsó előtti napon visszamehetnék a Doulosra.

Szóval sokan buliztak, a hajón a jövés-menés még este 11-kor is javában tart, ami engem csak azért zavar egy kicsit, mert holnap ugye mi behajózunk és még rengeteg mindent kell reggel elintéznünk. Az utóbbi pár napban sok projekt-munkás jött nekünk segíteni, és ők is meg akarták örökíteni a hajó számukra kedves részeit - nevezetesen a mélyhűtő kamrát és az élelmiszerraktárat a hajó gyomrában, amit együtt takarítottunk ki.


Kathy és Sharon Kanadából jöttek pár hétre, mert úgy gondolták, hasznosabban is el tudják tölteni a vakációjukat, mint punnyadni a tengerparton délen...

Ahogy a képen is látható, a kamrát annyira kisikáltuk, hogy most már a földről is lehetne enni. :) A polcokkal is hasonló a helyzet: kiállták a fehér pullóver tesztet!


Holnap tehát elindulunk Hollandia felé, de nem kerülünk észak felé, hanem átvágunk a Kieli Csatornán. Az út alatt nem lesz internet kapcsolatunk, vagyis nem fogok tudni sem képeket feltölteni sem emileket írni. Szóval imádkozni szabad, hogy sima utunk legyen és épségben megérkezzünk Rotterdamba valamikor péntek este. Majd onnan jelentkezem. Csóközön!